Kéz a kézben
Forrás: Hírtükör: 2012-12-17
Lehet-e meghitt egy többszáz fős rendezvény? Lehet. December 15-én a Forrás Néptáncegyüttes és a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény „Együtt a család” című karácsonyi gáláján egy nagy és erős közösség ünnepelt együtt a százhalombattai Barátság Kulturális Központ színháztermében. A táncosok ezzel a műsorral köszöntötték a nézőtéren ülőket, akik támogatják őket abban, hogy a kemény munkával, sok gyakorlással és lemondással járó úton sikereket érjenek el.
Műsoruk mintegy az elmúlt esztendő összegzéseként felvonultatta a legfrissebb koreográfiákat, amik közül többet is olyanok készítettek, akik valamikor táncosként kezdték a közel harminc éves együttesben. Például a Summerfestet és a karácsonyi műsort is nyitó, Brahms V. magyar táncára komponált koreográfia, amiben Sikentáncz Szilveszter vezető koreográfus partnere Zsille Dóra volt, aki nyolc éves kora óta táncolt a Forrásban, jelenleg a Pesovár iskola igazgatóhelyettese.
Az év egyik kulturális és érzelmi szenzációját a Forrás Néptáncegyüttes és a Felhőjárók Drámacsoport hozta. Közös előadásuk a közösség dicsérete, ami a valódi értéke egy néptáncegyüttesnek vagy drámacsoportnak. A táncosok megtanulták a Felhőjárók mozdulatsorait, amiket Szélpál Stefi és Rédli Éva alakítottak ki Yann Tiersen és Cseh Tamás dallamaira. Az ép néptáncos és az értelmileg sérült fiatalok közös nyelvükön, a gesztusok segítségével élték át és mutatták be az emberi kapcsolatok, érintkezések számos árnyalatát.
Kedves epizód volt a testvérek tánca. Akinek vannak kamaszgyerekei, vagy ismer ilyen történeteket, tudja, milyen öröm egy szülőnek azt látni, hogy a máskor esetleg morcos testvérek táncolnak és mosolyognak egymásra.
Együtt lépett fel a Forrásból kivált eredeti alapítókból és barátaikból is álló Napforduló Néptánc Szakkör és a Forr-más formációja. Mindkét együttesben olyan tagok táncolnak, akik felnőtt fejjel, számos kötelezettségeik mellett választották, hogy hetente egy-egy alkalommal néptánccal töltik meg kevés szabad idejüket.
Nagy értéke ezeknek a gáláknak, hogy évről-évre nyomon követhető, hogyan nő fel egy-egy generáció. Színpadra lépnek a kis öntudatos ötévesek, majd a megilletődött kamaszok, majd őszintévé válik a mosolyuk, megerősödik magabiztosságuk a színpadon. Aztán néhány év, és az egykori Forrás-növendékek már néptánc-pedagógiát tanulnak, koreográfiákat alkotnak, csoportokat vezetnek vagy egyéb szálakkal kötődnek a népművészetekhez.
Nagy Péter Gábor és Heiger József néhány hete a döntőig jutottak a "Fölszállott a páva" című televíziós tehetségkutató versenyen, és szintén fellépett a tévéműsorban a tárnoki Bara Zenekar, a százhalombattai együttes állandó kísérője, akik ezen az estén is megpörgették a táncosokat.
A Forrás és a Nagyforrás közös produkciója a Summerfest-esteket idézte, amikor a táncházban felszabadultan táncoltak és énekeltek, néha rivalizáltak vagy legénykedtek, és sokat beszélgettek a fiatalok. "Sárgán virágzik a repce, bárcsak mindig szombat lenne!" – énekelték, táncolták ezúttal is, és nem kizárt, hogy mulattak hajnalig.